Snežana-Hófehérke Óvoda, Zenta

„A FELREPÜLÉS ÉVEI” ELNEVEZÉSŰ ISKOLÁSKOR ELŐTTI
NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM ÚJ ALAPJAI

A "Snežana-Hófehérke" Óvoda 2021. szeptember 1-én megkezdi az új programkoncepció alkalmazását

AZ ÓVODAI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁNAK ELVEI

Az óvodai környezethez a csoportszobák, az épületen belüli közös terek (folyosók stb.), valamint a külső terek (teraszok, az óvoda udvara stb.) tartoznak.
Ezek a terek különféle tevékenységekre, játékra és kutatásra-felfedezésre szolgálnak.
Az óvoda egész területén lehetővé válik a különböző életkorú gyermekek és felnőttek találkozása.

Ez a tér:
– felszerelt;
– áttekinthető szerkezetű;
– egymással összekapcsolt és integrált;
– biztonságos és átlátható;
– változtatható és dinamikus;
– ösztönző.

AZ ANYAGOK, A JÁTÉKOK ÉS AZ ESZKÖZÖK ELHELYEZÉSÉNEK ELVEI

Az anyagok, a játékszerek és az eszközök legyenek:

– áttekinthetően elrendezettek, valamint logikusan és átláthatóan csoportosítva a térben;
– változatosak – különböző formájú, méretű, színű, textúrájú anyagok alkalmazása; kész és félkész anyagok; ipari és egyedi készítésű játékszerek; nyomtatott, vizuális, audio- és egyéb eszközök;
– a gyermekek számára hozzáférhetőek – legyenek mindig szem előtt, úgy elrendezve, hogy a gyerekek önállóan felvehessék, használhassák és tehessék a helyükre őket;
– mozgathatóak – hogy a gyermekek és az óvónők átvihessék őket a tér egyik részéből a másikba;
– álljon belőlük megfelelő mennyiség rendelkezésre, de ne túl sok,hogy a teret ne legyen zsúfolják túl és a gyermeket ne stimulálják túlzott mértékben.

AZ ÓVODAI KÖRNYEZET FELSZERELÉSE KÜLÖNFÉLE ANYAGOKKAL

Természetes anyagok:  termések (különféle magvak, gesztenye, dió stb.), levelek, tobozok, faháncs, kagylók, kövek...
Formázásra alkalmas anyagok: homok, föld, kávé, kukoricakeményítő...
Élelmiszer-jellegű termékek: gabonapehely, tészta...
Faanyagok: deszkák, pálcikák, botocskák, parafa...
Műanyagok: palackok, kupakok, szívószálak, golyók, csíptetők, habszivacsok...
Csomagolóanyagok: tetrapack-dobozok, kartontekercsek, tojástartó dobozok...
Fém-elemek: kerekek, csavarok, mágnesek...
Kerámia és üveg: golyók, befőttesüvegek, kémcsövek...
Szövetek: vászon, szalagok, függönyök...
Különböző formájú és méretű dobozok.
Szállításra és öntögetésre szolgáló eszközök: edények, öntözőkannák, dobozok, ládák, tölcsér, mérőpoharak, csipeszek, fakanalak, szűrők, sziták...
Optikai eszközök: nagyítók, távcsövek...
Mérőeszközök: különböző vonalzók, mérleg, óra, stopperóra, iránytű...
Lámpa, zseblámpák, lézeres kislámpák...
Élőlényeket, jelenségeket és emberi tevékenységeket megjelenítő plakátok, festmények, fényképek, modellek.
Különféle nyelvi, grafikai, matematikai szimbólumok és jelek, térképek és tervrajzok...
Átlátszó műanyagdobozok a játékszerek és az eszközök tárolásához...
A háztartásban feleslegessé vált tárgyak: hajszárító, vasaló, telefon, óra – kábelek és a gyermekek számára veszélyes alkatrészek nélkül
Megjegyzés: az intézménybe bevitt eszközöket fontos fertőtleníteni és a gyermekek számára biztonságossá tenni.

A „FELREPÜLÉS ÉVEI” KORSZERŰ PROGRAM DOKUMENTÁLÁSÁRÓL

Az óvodai nevelés és oktatás alapprogramja, amely szimbolikusan „A felrepülés évei” nevet kapta, az óvodáskorú gyermekek nevelésével és oktatásával  kapcsolatos koncepciókat fogalmazza meg. A program korszerű elméleti ismereteken, nemzetközi oktatáspolitikai dokumentumokon és világszerte alkalmazott minőségi inkluzív óvodai gyakorlaton alapszik.

Az óvodai nevelési program célja a gyermek jólétének elősegítése.
Hangsúlyt helyez a gyermekek egymás közötti, valamint a felnőttekkel való kapcsolatának fontosságára, az óvodai környezet kialakítására, amelynek serkentőleg kell hatnia a játékra,a kutató-felfedező tanulásra, valamint a szülőkkel és a tágabb környezettel való együttműködésre. A játék a tanulás legtermészetesebb módja, amelyet ösztönöznünk és támogatnunk kell, mivel a gyermek ezáltal tanul meg gondolkodni, általa szerez új ismereteket és jártasságokat.
Az új alapprogram célja, hogy minden óvodás gyermek adottságainak mértékében a lehető legtevékenyebben vegyen részt a tanulás folyamatában és önmaga fejlesztésében.
Az óvodai oktatási-nevelési program alapjai című dokumentumot gyakorló szakemberek az Oktatási, Tudományos és Technológiai Fejlesztési Minisztérium, az Oktatásfejlesztési Intézet, az UNICEF, a Belgrádi Egyetem Filozófiai Karának Pedagógiai és Andragógiai Intézete együttműködésével fejlesztették ki.

MIT TANUL A GYERMEK A PROGRAM ÁLTAL?

hogy önállóvá váljék, valamint képes legyen felelősséget vállalni önmaga és mások iránt;
hogy képes legyen megbírkózni a különböző élethelyzetekkel;
hogy kíváncsivá és kreatívvá váljék;
hogy elmélyült megfigyeléseket végezzen és képes legyen kérdéseket feltenni;
hogy problémákat oldjon meg és döntéseket hozzon;
hogy különféle témákkal kapcsolatosan ismereteket szerezzen;
hogy más kultúrákkal ismerkedjen meg;
hogy fejlődjön a bizalma és legyen kedve barátkozni;
hogy képes legyen együttműködni, tiszteletben tartani a másságot, gondoskodni önmagáról és másokról.

MIT TANULNAK A GYERMEKEK A MÁSOKKAL VALÓ KAPCSOLATOK ÁLTAL?

A kapcsolatok révén a gyermekek önbizalomra tesznek szert, megtanulnak önállóan cselekedni, megbírkózni különböző élethelyzetekkel, felelősséget vállalni, elmélyülni tevékenységeikben, felfedezni a világot és kérdéseket feltenni.

MIÉRT FONTOS A SZÜLŐK ÉS A KÖRNYEZET BEVONÁSA?

A felnőttek a gyermek életének fontos szereplői. Ők teremtenek biztonságos és kiszámítható környezetet, amelyben a gyermek elégedettnek és megbecsültnek érezheti magát. A gyermek jólétét akkor támogatjuk a leginkább, ha szem előtt tartjuk a szükségleteiket, ha a véleményüket és szándékaikat tiszteletben tartjuk, ha bevonjuk őket mindazon tevékenységbe, amely számukra fontos és a fejlődésüket szolgálja.

MI VÁR RÁNK?

A zentai „Snežana-Hófehérke” Óvodában 2021. szeptember 1-től a nevelő-oktató munka a program új alapelveinek megfelelően valósul meg. Az új munkamódszer számtalan változást hoz számunkra az óvodai környezet kialakítását, az eszközökkel való felszereltséget, a dokumentáció-vezetést, a projektek által történő tanulást, valamint a szülőkkel és a tágabb környezettel való szorosabb együttműködést illetően. Így a folyamatos kutatás, valamint az élmények, a tapasztalatok és a megszerzett tudás összekapcsolódása révén mindenki – gyermek, pedagógus, szülő és a környezetben élők – együtt tanul.
A gyermekek társadalmunk fontos szereplői, és joguk van részt venni az őket érintő döntések megalkotásában. Elképzeléseik értékesek, melyeket tiszteletben kell tartanunk. Minden gyermek egyedi, sajátos adottságokkal, érdeklődéssel, képességekkel és tapasztalatokkal. Fontos, hogy mindezt felismerjük és segítsünk nekik abban, hogy tapasztalataik kiteljesedjenek és mind életszerűbbé váljanak.